Az indiai karnatikus zenei hagyomány lenyűgöző ritmusai gyakran még a tapasztalt nyugati zenészek számára is komoly kihívást jelentenek. A videó két különleges ritmusgyakorlatot mutat be, amelyek jelentősen eltérnek a megszokott nyugati felfogástól. Ezek a gyakorlatok egyszerű felépítésűnek tűnnek, mégis rendkívül nehéz őket pontosan előadni.
Olyan ritmikai példák is szóba kerülnek, mint az 5/4-es ütemmutató, illetve komplex poliritmikák, de bemutatásra kerül, hogy ezek is egyszerűnek számítanak az indiai zenei világ fejlettségéhez képest. A videó szerzője hangsúlyozza, milyen sokat adott neki ez a megközelítés a saját szerzői és előadói tevékenységében.
Az első gyakorlat váltakozó hármas csoportokat alkalmaz különböző ritmikai értékekben, amelyek váratlanul tolódhatnak el a megszokott pulzussal szemben. A teljes folyamat során egy egyszerű metronóm segíti a ritmikai pontosságot, ám a gyakorlat lényegét az adja, hogy egyre nehezebb nyomon követni, mikor mi történik a takkra és a nyolcadokra bontott struktúrában.
A második gyakorlat még tovább fokozza a bonyolultságot; a résztvevők ötös csoportokat gyakorolnak, miközben különböző pontokon tapsolnak, és a tempó is folyamatosan gyorsul. Itt megjelennek az indiai „konnakol” szótagok is, melyek hangsúlyos szerepet kapnak a ritmikai tanulásban.
Mindkét gyakorlat zenében való alkalmazására példákat is hallhatunk, többek között más zeneszerzők közreműködésével. Az is kiderül, milyen módokon lehet ezeket a komplex ritmusokat átültetni nyugati zenészek számára is érthető notációba, illetve miként tudják ezek a ritmusok forradalmasítani a zeneszerzést vagy az improvizációt.
