Indiát gyakran nem sorolják a legismertebb űrügynökségek közé, mégis lenyűgöző eredményeket értek el viszonylag szerény költségvetéssel. A videó bemutatja, hogyan sikerült az ISRO-nak, az indiai űrügynökségnek egyszerre 104 műholdat pályára állítani egyetlen rakétával, illetve első próbálkozásra űrszondát küldeniük a Mars körüli pályára – mindezt a világ űrversenyében szokatlanul alacsony költségvetéssel.
Az indiai Gaganyaan program egy fontos lépés: ezt az első indiai emberes űrmisszióként tervezték, amely során az indiai GSLV Mark III rakétával űrhajósok juthatnak rövid időre Föld körüli pályára. Kiderül, milyen technológiai kihívásokkal néznek szembe egy ilyen misszió előkészítésével, beleértve a speciális űrrobot, a női humanoid Vyamitra alkalmazását is. A felkészülés érdekességeit is megismerjük, például az oroszországi űrhajóskiképző központtal való együttműködést, és hogy miért fontos különösen komolyan venni az űrrepülés komplexitását az emberes küldetések során.
Az indiai holdkutatás legutóbbi sikere a Chandrayaan-3 volt, amely leszállt a Hold déli pólusára, új elemeket – például ként – talált a felszínen. A rover, Pragyan, speciális műszereivel elemzi a holdport, keresve a vízjég nyomait is. A videó izgalmas kérdéseket vet fel: ha létezik vízjég a Hold déli pólusán, akkor miért hiányoznak a közvetlen nyomai a friss helyszíni mérésekben? Mi az oka annak, hogy mindeddig egyetlen leszálló egység vagy rover sem találta meg az elvileg ott lévő jéglerakódásokat?
Ezután a Mars-kutatás eredményeit járja körül a film. Az indiai Mars Orbiter Mission, más néven Mangalyaan, különleges pályán kering a bolygó körül, ahonnan egyszerre nagyobb területekről készíthet színes képeket, hasonlóan a Viking szondákhoz. Lenyűgöző felvételeken látszanak a jégsapkák, óriási porviharok, felhők, vulkánok, árkádos szerkezetek, sőt, még porördögök is. Felmerül a kérdés: mit mondanak ezek a képek a Mars múltjáról, vízáramlásáról és felszíni sajátosságairól, és hogy India szerepe hogyan változtatja meg a világűrkutatás arculatát?
