Külföldi bűnszervezetek illegális módon próbálnak hozzáférni vezető amerikai mesterségesintelligencia-modellekhez, mint például a Claude, a Gemini és a ChatGPT rendszereihez. Ezek az aktorok ellopott fiókok és hitelkártyák segítségével száz- vagy akár százezres nagyságrendben hoznak létre hamis fiókokat, hogy hozzáférést szerezzenek korlátozott országokból, például Kínából, Észak-Koreából vagy Iránból.
A cél többek között az úgynevezett „distillation” (lepárlás) technika alkalmazása, amely során mesterségesintelligencia-modelleket tanítanak egy már nagy tudású, eredeti AI-modell válaszain keresztül. Így olcsóbb, de szinte azonos teljesítményű másolatokat hoznak létre, melyek a nyugati piacon is terjednek, gyakran szigorú biztonsági korlátok nélkül.
A riport többek között felveti, hogy az amerikai AI cégek, köztük az Anthropic, a Google és az OpenAI, miért nem tudják teljesen megállítani ezeket a visszaéléseket, miközben óriási összegeket fektetnek technológiáik fejlesztésébe. A beszélgetések kitérnek arra is, milyen kockázatot és üzleti veszélyt jelent, ha ezek a másolatok elárasztják a piacot, és milyen nemzetbiztonsági, illetve etikai aggályok merülnek fel.
Külön hangsúlyt kapnak azok a kínai AI-laborok, mint a Moonshot, a Minimax és a Deepseek, amelyeket az Anthropic konkrétan meg is nevezett, és amelyek már több mint 16 millió lekérdezést hajtottak végre a Claude rendszeren különböző hamis fiókokkal. Felmerül a kérdés: hogyan lehet egyensúlyt teremteni a technológia demokratizálása és a szigorúbb védelem között?
