A beszélgetés fókuszában az interneten terjedő orvosi álhírek, félrevezető hiedelmek és dezinformációk állnak. A résztvevők orvosi, tudományos, közösségi média és filmes szemszögből vizsgálják, hogy a laikus közönség miként tud megbizonyosodni egy-egy egészségügyi állítás hitelességéről vagy hamisságáról.
A téma többek között az, hogy miért terjednek könnyebben a szenzációhajhász, leegyszerűsítő vagy túlzó egészségügyi állítások a közösségi médiában, és milyen szerepe van a személyes történeteknek, valamint annak, ha valaki pénzügyi érdekeltséggel propagál valamilyen terméket vagy étrend-kiegészítőt.
Kitérnek arra is, hogyan működnek például a gyógyszer- vagy oltásellenes elméletek, milyen csapdákba eshetnek azok, akik „saját kutatást” végeznek az interneten, illetve hogy az intézményi tudomány miért nehezen tud bizalmat építeni online közegben.
A beszélgetés során olyan felmerülő kérdéseket is körüljárnak, mint a GMO-k és a természetes gyógymódok mítoszai, az oltások működési alapelvei, a társadalmi szerződés, illetve a bizalom kialakulásának pszichológiája. Kiemelik, hogy a társadalmi együttműködés és a szakértői tudás megosztása nélkülözhetetlen, ugyanakkor az egyéni bizalom, a médiakompetencia, valamint a történetmesélés szerepe is meghatározó abban, hogyan formálódnak ezen kérdések mentén a közvélemények.
