Az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) vizsgálatot indított gyanús olajpiaci kereskedések ügyében, amelyek szorosan időzítve történtek Donald Trump elnök és iráni vezetők háborúval kapcsolatos bejelentései előtt. Felmerül a kérdés, kik húzhattak hasznot ebből az információelőnyből, ahogyan az is, hogy történt-e bennfentes kereskedelem.
Több milliárd dolláros nyereséggel kecsegtető tranzakciók történtek azelőtt, hogy például Trump bejelentette az Iránnal kötött tűzszünet meghosszabbítását, illetve az iráni külügyminiszter közölte a Hormuzi-szoros újranyitását. Befektetők hatalmas összegekben fogadtak arra, hogy az olaj ára esni fog, szerencsésen, percekkel a nagy politikai bejelentések előtt.
A vizsgálat összefüggésben áll további, a hatóságok által már korábban figyelt kereskedésekkel is, és felveti annak lehetőségét, hogy ezek az ügyletek tudatos időzítéssel, előzetes információk birtokában születtek. A szereplők kiléte egyelőre ismeretlen, az adatok szerint a londoni tőzsdén keresztül zajlottak a tranzakciók, a kereskedők személyazonosságát még nem hozták nyilvánosságra.
Érdekes kérdés marad, hogy a hivatalos szervek ki tudják-e deríteni, ki profitált jelentős összegeket a konfliktus fordulópontjaiban. A vizsgálat kimenetele akár hosszú távú következményekkel is járhat az olajpiac átláthatóságára és a politikai információk piaci felhasználására nézve.
