Néhány pillanat alatt egy ősi, kietlen sivatagban találod magad, ahol szinte elviselhetetlen forróság és szárazság uralkodik. A földet végtelen vörös homokdűnék borítják, és a levegő sűrűn telített szén-dioxiddal. Ez a korai Triász időszaka, nem sokkal a földtörténet legnagyobb kihalási eseménye után, amikor a bolygó éghajlata még mindig lázban ég; a szuperkontinens, Pangea, hatalmas sivatagokat hozott létre.
Később egy hatalmas, párás mocsárvilágba csöppensz. Örök nyár, hatalmas növények, dús vegetáció és mindenütt óriási méretű rovarok uralják a tájat. Az oxigéndús légkör új kihívásokat jelent, hiszen a szervezetnek alkalmazkodnia kell a szokatlanul magas oxigénszinthez. Az élővilág szinte idegennek tűnik mai szemmel nézve.
Tovább sodródva a karbonkorban, a világ legnagyobb mocsarai között találod magad, ahol a növények gyorsabban nőnek, mint ahogy elbomolhatnának. Mindenfelé soha nem látott növények és gombák teszik szürreálissá a környezetet. Bepillantást nyerhetsz abba, hogyan alakult át a Föld élővilága és légköre ebben a korszakban.
A permben, devonban vagy más ősi korban utazva szinte minden érzéked új kihívások elé néz: a veszélyes viharok, a szélsőséges légköri viszonyok, az idegen élőlények mind különlegessé teszik ezt a túlélési kalandot. Vajon mit tanulhatunk ezekből a múltbeli körülményekből, hogyan alakult ki a mai világ, és miként befolyásolta bolygónk történelme az élet formáit?
