Amikor az emberiség első kapcsolatát idegen civilizációval képzeljük el, gyakran gondolunk űrhajókra és univerzális kommunikációra. Egy elterjedt feltételezés, hogy ha minden más csődöt mondana, a matematika mentőövet jelenthet – hiszen úgy véljük, a számok nyelve mindenképpen közös.
A gondolat, miszerint a matematika egyetemes, mélyen gyökerezik a tudományos elképzelésekben és a science fiction történetekben. Ez a videó azonban arra mutat rá, hogy amit mi matematikának nevezünk, az emberi tapasztalatok, érzékszervek és kultúrák alakították. Más fajok – akár a Földön élők, akár földönkívüliek – egészen más alapokról indulhatnak, eltérő matematikai rendszereket találhatnak fel, sőt, talán fel sem ismerjük idegen matematikájukat.
A tartalom emberi példákon keresztül vizsgálja, mennyire változatos már a saját fajtánkon belül is a matematika: a számfogalom, a logika, az absztrakció megjelenése mindig a helyi igényekhez és érzékeléshez igazodott. Felvetődik, hogy idegen lények világa, érzékszervei és gondolkodása milyen egészen más matematikai alapelvekhez vezethet – talán nem is a diszkrét számok, hanem áramlások, mezők, hullámok vagy hálózatok lesznek az elsődlegesek.
A logikai rendszerek és a bizonyítás fogalma is drámai mértékben eltérhet: míg mi bináris igaz-hamis logikában gondolkodunk, más fajok számára a részleges igazság, hullámzó vagy csoportos konszenzus lehet a kiindulópont. Elhangzik, hogy pusztán a fizikai törvényszerűségek – például a fény sebessége vagy a bolygók mozgása – képezhetnek csak hidat két eltérő matematikai világrend között.
A videó izgalmas kérdéseket vet fel: Vajon felfedezhetjük-e az idegen matematikát? Képesek leszünk-e megtalálni a közös alapokat? Lehet, hogy egy földönkívüli matematika első pillantásra egyáltalán nem is tűnik majd matematikának?
