Képzeld el, hogy egy mikroszkopikus, egysejtű élőlény képes a világűr vákuumában túlélni és a fénysebesség közelében haladni. Ez az algaszerű szervezet csillagról csillagra vándorol, táplálékát a csillagok sugárzásából és a szén-dioxiddús atmoszférájú bolygók légköréből nyeri. Szaporodásuk után ezek az idegen algák járványként jelennek meg egy naprendszerben, különösen ott, ahol élet is van egy bolygón. Az általuk elnyelt csillagenergia hatására csökken a Nap sugárzása, aminek katasztrofális, villámgyors jégkorszak lehet a következménye egy élhető bolygón.
Ezen szokatlan biológiai gondolatkísérlet mentén vizsgálja Andy Weir 2021-es regénye, a Project Hail Mary, hogy milyen hatásokkal járna, ha a Földünk Napja is „megfertőződne” egy ilyen életformával. Bemutatásra kerül az „Astrofág”, egy teljesen eredeti, spekulatív biológiai elképzelésű idegen mikroorganizmus, amely különleges fizikai törvényszerűségek szerint működik, például elnyeli az energiát, neutrínókat tárol és fénykibocsátással hajtja magát. Továbbá a videó feltárja, hogyan hasznosíthatók ezek az élőlények az emberi technológia számára energiaforrásként vagy védőpajzsként.
Az élőlények fejlődéstörténetén keresztül rávilágít, hogyan válhattak képessé csillagközi utazásra, milyen szelekciós nyomások vitték őket a légkör felső rétegeiből az űrbe, és mit jelenthet a panszpermia elmélet – miszerint a földi és más bolygói élet egy közös galaktikus eredetből származik.
A bemutatott másik fiktív faj, az aridiánok, a radikális eltérések ellenére is tartalmaznak ismerős biológiai elemeket, ám annyira eltérő szervezettséggel (például kristályos agy, ötkarú test, folyékony higanyvér), hogy az feltárja, mennyire másként fejlődhetett volna az élet más bolygókon. Részletesen vizsgálja az aridián evolúciót, társadalmi és kulturális sajátosságaikat, szaporodásukat, biológiai specializációik rendszerét, valamint technológiai fejlődésüket.
Érdekes kérdéseket vet fel a videó: Hogyan alakulhattak ki a földitől gyökeresen eltérő evolúciós utak? Milyen lehetőségeket adna a tudománynak egy valós „asztrofágszerű” energiaforrás? Lehet-e az univerzum élőlényeinél közös eredetet keresni? Hol húzódnak a biológiai valószínűség és a tudományos-fantasztikum határai?
