Az idahói főiskolai diákgyilkosságok ügyében meglepő fordulat történt: Bryan Kohberger, akit négy egyetemista meggyilkolásával vádoltak, vádalkut kötött a halálbüntetés elkerülése érdekében. Ennek értelmében, amennyiben a bíró jóváhagyja az egyezséget, életfogytiglani börtönbüntetés vár rá, fellebbezési jogáról pedig lemond.
Egyes áldozatok családtagjai dühösen reagáltak a fejleményre, különösen, mert úgy érzik, a vádalku a tudtuk nélkül, túl gyorsan, az ő kizárásukkal került megkötésre. Többen határozottan szerették volna, ha a vádlottal szemben a halálbüntetés lehetősége is fennmarad, és fájdalmasnak tartják, hogy a véleményüket figyelmen kívül hagyták.
Az ügyben felmerülő egyik legizgalmasabb kérdés, hogy milyen jogai vannak az áldozatok családjainak a büntetőeljárások során, illetve milyen dilemmákat vet fel a halálbüntetés alkalmazása és a vádalkukban betöltött szerepe. További témák közé tartozik, hogyan hat a bűnügyi eljárások elhúzódása az érintett hozzátartozókra, valamint mennyire etikus és megszokott, hogy a végső döntés nem az érintett családok bevonásával születik.
