2026 áprilisában észlelték a kriptopiac egyik legmerészebb hackjét, amikor észak-koreai állami hekkerek lerohanták a Drift protokollt, majd a szerzett pénzek egy részét a Hyperliquid infrastruktúráján mosták tisztára, mielőtt továbbították volna. Ismét a figyelem középpontjába került a Hyperliquid, amikor koordinált támadók újból milliókat csaltak ki a platform saját HLP védelmi széfjéből, rámutatva egy visszatérő és komoly sebezhetőségre.
A decentralizált örökös szerződéses piacokra immár a legkifinomultabb támadók vetik ki hálójukat. Az incidensek során nem hagyományos okosszerződés-sebezhetőségeket, hanem az egész kereskedési platform architekturális kialakításából fakadó gyengeségeket használtak ki. Ezek az úgynevezett „suicide liquidation” támadások ismétlődő mintázatot mutatnak: nagy kamatozású, vékony likviditású piacokon, koordinált stratégiával szereznek extraprofitot a támadók úgy, hogy veszteséget okoznak a platform védelmi alapjának felhasználóira.
A jelenlegi rendszer lényege, hogy a Hyperliquid HLP-vaultja mint utolsó piaci szereplő átvállalja azokat a pozíciókat, amelyekre más nem jelentkezik vevőként vagy eladóként, miközben a rendszer átláthatósága újabb lehetőséget teremt a támadók számára. Ezt a helyzetet a múltbeli események – például a Jelly Jelly, Popcat, XPL, és Fartcoin esetek – jól illusztrálják.
A centralizáció vádja is felmerült: a kritikus helyzetekben a kis létszámú validátorcsapat egyoldalúan avatkozott be, megkerülve a közösségi döntéshozatalt. Ez aggodalmakat kelt, hiszen számos befektető úgy gondolja, hogy decentralizált és demokratikus környezetben működteti tőkéjét.
Különösen aggályos a platform piacvezető szerepe: az összes decentralizált örökös piaci volumen 70%-át a Hyperliquid szolgálja ki, és ha egy masszív támadás megtörténne, annak likviditási válság, másodlagos veszteségek és pánikhullám is lehetne a következménye, akár az egész kriptopiacra kiterjedően.
Felmerül a kérdés, kezelhető-e hosszú távon a platformot érintő szerkezeti sebezhetőség, illetve, hogy milyen lépéseket tehetnek a befektetők önvédelmük érdekében ebben a kockázatos közegben.
