Szibéria végtelen, fagyos erdeiben, ahol a hőmérséklet eléri a -71°C-ot is, egy kis faházban él már húsz éve egy férfi teljesen egyedül. Ebben a távoli világban Samuel mindent maga készít el: saját kezűleg építette otthonát, fa gyűjtésével fűt, és a közeli tavak jegéből nyeri az ivóvizét. A mindennapjai folyamatos küzdelemről szólnak az extrém hideg, az élelemhiány és a magány ellen.
Érdekes megfigyelni, hogyan alkalmazkodott Samuel a környezetéhez. A civilizációtól távol lévő élet rengeteg kreativitást igényel – akár a cellofánablakok használata vagy az alagsori hűtőkamra kialakítása is ezt mutatja. Az élet apró kihívásai, mint a vízszerzés vagy az élelem megbízható tárolása, mind-mind új megoldásokat kívánnak.
Különleges hangsúlyt kapnak Samuel kapcsolatai is: akár a közeli faluba vezető hosszú gyalogutakra vállalkozik, akár hű társai, a kutyák társaságában osztja meg szerény ebédjét. A magány és az összetartozás érzése egyaránt jelen van az életében.
A film során számos kérdés merül fel. Mi visz rá valakit arra, hogy ilyen extrém körülményeket vállaljon? Milyen lelki és fizikai erő kell a túléléshez a világ egyik legfagyosabb pontján? Hogyan segíthetnek apró figyelmességek egy magára maradt ember életén? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a videó készítői Samuel mindennapjain keresztül.
