Az Északi-sarkvidék és az Északi Jeges-tenger drámai változásai állnak a videó középpontjában. Az anyag egy új tanulmány eredményeit mutatja be, amely forradalmi éghajlati modellekkel vizsgálja, mikor következhet be az első jégmentes nap az Északi-sarkvidéken – akár már néhány éven belül.
Az előadó szemléletesen mutatja be az Északi Jeges-tenger méretét, összehasonlítva azt Kína és a kontinentális USA területével, hogy érzékeltesse, mekkora jelentőséggel bír a sarki jég. Felhívja a figyelmet arra, hogy a jégtakaró mennyisége kritikus szerepet játszik bolygónk hőszabályozó rendszereiben és a szénciklusban is.
Az új kutatás több éghajlati modellel dolgozik, és azt vizsgálja, hogy mely tényezők járulnak hozzá a jég gyors eltűnéséhez. Különös hangsúlyt kap az „Arctic amplification”, vagyis hogy az Északi-sarkvidék jóval gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része. A kutatás szerint nem is a jövőbeli kibocsátások, hanem a belső, nehezen kiszámítható változók (például viharok vagy meleg áramlatok) a meghatározóak az elkövetkező évek sorsdöntő folyamataiban.
A videó során szó esik a lehetséges következményekről is: milyen szerepe lehet az Északi-sarkvidéknek a globális időjárási és élelmezési rendszerekben, milyen dominószerű hatásokkal – úgynevezett „tipping point” folyamatokkal – kell számolni, ha elveszítjük a jégtakarót, és hogyan érintheti mindez az emberiséget, városainkat és a Föld élővilágát.
