Az 1985-ös Friday the 13th C64 játék rendhagyó versennyel lepte meg a játékosokat, amely során különös, hátborzongató hanghatásokat kellett felismerniük. A marketingesek nem érték be annyival, hogy a dobozba hamis vérkapszulákat is elhelyeztek, hanem egy izgalmas kihívással is előálltak, amely a horror hangulatát tovább fokozta.
A játék elindítása után a magnókazettát ki lehetett venni, majd hétköznapi lejátszóval meghallgatni tíz, a BBC hangkönyvtárából származó, kifejezetten kellemetlen zajt. Ezek az effektek a borzongás világát idézték meg, és próbára tették a résztvevők hallását, fantáziáját és bátorságát.
A helyes válaszokat egy beküldhető kártyán lehetett leadni, a díj pedig egy Eureka színes monitor volt – ez a technika újdonságával kecsegtetett. A verseny a megszokottól eltérően nem kívánta meg a játék végigjátszását, csak a kreativitást és a fül finomságát tesztelte.
Felmerül a kérdés: vajon mennyire voltak ismerősek akkoriban ezek a zajok a játékosok számára, és hogyan járultak hozzá a kísérteties hangulat fokozásához az effektek? Milyen érzés lehetett, amikor valaki a hangok alapján próbált elképzelni rémisztő jeleneteket?








