A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 8 perc

Horror és fekete humor egy játékban: a Horses határai

A Horses egyszerre sokkoló, abszurd és ironikus játékélményt kínál, miközben a humorral vegyített horror révén vitára hív fontos társadalmi kérdésekről.

A Horses egyedülálló látásmóddal rendelkező játék, amelyet Andrea Lucco Bolera író és rendező készített elsőként, szoros együttműködésben a Santa Ragioni csapatával. A humor és a horror határán egyensúlyoz, miközben groteszk és abszurd elemek különös keverékét kínálja. Fekete humora és vizuális stílusa gyakran egyszerre nevettet és borzaszt el, így a nézők és játékosok folyamatosan bizonytalan érzésekkel találkoznak.

Az alkotás narratívájában egy naiv fiatal, Anselmo kerül a középpontba, aki egy elszigetelt farmon tölt két hetet, hogy férfivá érjen. A történet során szürreális és felkavaró – egyszerre vicces és nyomasztó – jelenetekkel találkozik, amelyek során az emberi kiszolgáltatottság, elnyomás és konformizmus témáival szembesül. Az atmoszférát a szándékosan régi filmes eszközök, például a némafilmes beállítások, a 4×3-as képarány és a monokróm színvilág is fokozzák.

Miközben a főhős a farm napi rutinját követi, a körülötte lévő szabályok egyre elnyomóbbá válnak, és a kezdeti hétköznapi feladatok hamar szürreális, áthallásos cselekményekké torzulnak. A játék sajátos világa élesen reflektál a társadalmi normákra és az elnyomó rendszerek működésére – folyamatosan arra késztetve a közönséget, hogy morális kérdéseken és a ‘játékos’ felelősségén töprengjen.

Bár az alkotás gyakran szándékosan sokkoló és provokatív, a cél sosem az öncélú kegyetlenkedés, inkább gondolkodásra késztető, ironikus látleletet mutat arról, ahogyan a társadalom bánik a benne élőkkel, különösen azokkal, akik valamilyen módon kilógnak a sorból.