Régóta tartja magát az a nézet, hogy minél gyengébb egy Pixar-film előzetesének reklámja, annál nagyobb eséllyel lesz maga a film igazán jó. Ez a mozi is ezt a tételt igyekszik bizonyítani, meglepve azokat, akik korábban kétkedve fogadták.
Kisgyerekek és családok számára készült, mégis sok olyan vizuális és történeti elem bukkan fel benne, amely inkább a régi nyolcvanas évekbeli ifjúsági filmek sötétebb, hátborzongatóbb irányvonalát idézi meg. Ezek a jelenetek kellemesen bizarr hangulatot teremtenek, ugyanakkor könnyed, humoros pillanatokkal is vegyítik a történetet.
A cselekmény felénél fontos fordulópont érkezik, amikor a humor árnyaltabbá válik, a karakterek pedig gazdagabb, árnyaltabb ábrázolást kapnak. A jól ismert sablonkarakterek – nagyhangú polgármester, kedves nagymama vagy furcsa tudós – is újszerű szituációkba keverednek, miközben a képzeletgazdag beállítások és az energikus szinkronhangok fokozzák az élményt.
Különös hangsúly helyeződik a film üzenetére: senki sem teljesen jó vagy teljesen rossz, a barát és ellenség közötti határvonalak elmosódhatnak, és érdemes törekedni a másik fél megértésére, még ha ez nem is mindig vezet eredményre. A karakterek motivációit árnyaltan mutatja be a mű, miközben élénk, szerethető figurákkal szórakoztat.
Bár néhány mellékszereplőt, humorforrást vagy poént ki lehetett volna jobban bontani, a hangulat, a látványvilág és a közvetített mondanivaló kiemelik a filmet a mai animációs kínálatból. Az aranyos megoldások, a különleges autós üldözés és az érzelmes, humoros jelenetek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a mozi élvezhető legyen gyerekeknek és felnőtteknek is.
