Hollandia súlyos lakhatási válsággal küzd, amely egyesek szerint Európa legsúlyosabbja. Az országban közel 400 000 új otthonra lenne szükség, miközben a lakhatási hiány egyre mélyül, növekszik a hajléktalanok száma, és sok diák akár sátrakban is kénytelen élni.
Az állandósult lakhatási gondok hátterében több évtizedes folyamatok állnak: az állami támogatások visszaszorítása, a lakástársaságok átalakítása, a hitelpolitikai változások és az ingatlanpiac privatizációja mind hozzájárultak a jelenlegi krízishez. Eközben a környezetvédelmi szabályok is megnehezítették az új építkezéseket Hollandiában.
Szakpolitikai viták középpontjába került, hogy milyen módszerrel lehetne orvosolni az égető lakáshiányt. Minden párt eltérő megközelítést javasolt: volt, aki reptéri vagy ipari területeket alakítana át, mások inkább az új városok építésében látják a megoldást. A D66 párt példátlan tervvel állt elő: tíz teljesen új város felépítésével próbálná megfordítani a helyzetet.
A legérdekesebb aspektusok egyike, hogy ezek közül már csak az Isad nevű város tervei ismertek pontosan—itt egy mesterséges sziget jönne létre Amszterdam közelében, 60 000 új lakással. A finanszírozás, a földhasználat és a környezeti szempontok mellett a politikai akaraton is sok múlik, hogy vajon megvalósulnak-e ezek a grandiózus elképzelések.
