A holdi talaj egy rendkívül értékes anyagot rejt, amely új aranylázat indíthat el a 21. században: ez a hélium-3. Egy kilogramm ára több millió dollár lehet, elsősorban a fúziós erőművek, kvantumszámítógépek és a nukleáris anyagcsempészet elleni védelem területén betöltött szerepe miatt.
Az Interlune nevű amerikai startup olyan technológiát fejleszt, amellyel ezt a drága anyagot kitermelhetik a Hold felszínéről, miközben az automatizált gépek jelentik a kulcsot a folyamat hatékonyságához. A feladatot azonban nehezíti a Hold speciális környezete: alacsony gravitáció, vákuum és a különleges összetételű talaj. A cég már el is készítette első prototípusát, amelyet különböző földi és szimulált körülmények között tesztelnek.
Több vállalat is beszállt az űrbányászat új versenyébe, miközben kormányzati programok, mint a NASA Artemis missziója, infrastrukturális támogatást nyújtanak. Felmerül a kérdés: ki szerzi meg először a jogot a Holdon található nyersanyagok kitermelésére? Az USA, Kína, Japán és magáncégek között éleződik a küzdelem, miközben jogi és műszaki kihívások sora vár megoldásra.
Honnan származik a Hold hélium-3 készlete, miért válhat fő gazdasági hajtóerővé a következő évtizedben, és milyen technológiai újítások szükségesek a kitermeléséhez? Ezek a kérdések mind kulcsszerepet kapnak az űrbányászat jövőjének alakításában.
