Donald Trump elnöksége alatt számos bírósági ügy keletkezett, amelyek a hivatal határainak feszegetésével foglalkoznak. Kiemelkedő témakör a kereskedelempolitika, ahol Trump vészhelyzetre hivatkozva vámokat vezetett be, ezzel alapvető kérdéseket vetve fel a vészhelyzeti elnöki jogkör értelmezéséről.
A bevándorláspolitika terén is komoly jogi viták zajlanak: az Alien Enemies Act alkalmazása lehetővé tenné, hogy háborús vagy inváziós helyzetben az elnök gyorsított eljárásban tartóztathasson le és küldhessen haza állampolgársággal nem rendelkező személyeket. A felek vitáznak arról, hogy mindez összeegyeztethető-e az érintettek jogi védelmével.
A születési jogú állampolgárság kérdése újabb frontot nyitott az alkotmányértelmezési vitákban. Trump rendelete a 14. alkotmánykiegészítés jelentésének újraértelmezésével okozott felháborodást és jogi kihívásokat.
Emellett a szövetségi intézmények szerkezetének és működésének átalakítása – például az oktatási minisztérium leépítése vagy független ügynökségek feletti kontroll kérdése – ugyancsak beperelt témák soraival jár. Ebben a körben a végrehajtó hatalom és a törvényhozás közötti egyensúly is vizsgálat tárgyává vált.
Végül, a szövetségi tartalékbank (Fed) függetlenségének fenntartása vagy megrengetése további kérdéseket vet fel: milyen mértékben lehet az elnöknek beleszólása ezeknek az intézményeknek a vezetésébe, és hol húzódnak a fékek és ellensúlyok határai?
