Évszázadokkal ezelőtt, Dél-Japán tengerpartján egy templomot emeltek egy véres tengeri csata helyszínén, amely lezárt egy hosszan tartó háborút. A Genpei-háborúk során két rivális klán, a Minamoto és a Taira folytatott ádáz küzdelmet, és a konfliktus ezreket taszított pusztulásba.
Az ország történelmi tragédiáját évszázadokon át különleges előadók dolgozták fel zenével és mesemondással. Ezek közül Hōichi, a vak biwa-hōshi, kitűnt tehetségével: éneke és hangszerjátéka elevenítette fel a csataterek hullámait és kardcsapásait, magával ragadva a hallgatóságot.
Egy baljós éjszakán Hōichit egy titokzatos szamuráj viszi az urához, ahol régi háborúk történeteit kell újra megidéznie az árnyékban hallgatózó nemesek előtt. Az ének során megelevenedik a Taira klán végzete, miközben a legenda hátborzongató részletei napról napra tovább sodorják Hōichit a természetfeletti felé.
Az elbeszélés számos kérdést vet fel: mitől válik valósággá a múlt árnya, hogyan válhat egy történet a túlvilággal való találkozás katalizátorává, és hol húzódik a határ a történelmi emlékezés és a kísértetek világa között?
