A Nokia legendás pozíciójából indulva a mobiltelefon-piac abszolút vezetője volt, meghatározva egy teljes generáció számára, mit jelent a „telefon”. A cég sikerének kulcsa az volt, hogy a hardverre és a tömegtermelésre helyezte a hangsúlyt, minden árkategóriában és célközönség számára kínálva eszközöket.
Az áttörést a GSM technológia kihasználása hozta meg, amellyel a világpiacot is le tudta fedni, és gyorsan globális óriássá nőtte ki magát. Népszerű készülékei, mint a Nokia 3310 vagy a 1100, rekordeladásokat produkáltak, és milliók első telefonjaként váltak egyfajta életérzéssé.
A kétezres évek közepére azonban az iparág fordulóponthoz érkezett. Az Apple iPhone megjelenése alapjaiban változtatta meg a piacot, hiszen a hangsúly a hardverről áttolódott a szoftver és az ökoszisztéma felé. A fejlesztők és alkalmazások központi szerepet kaptak, míg a Nokia saját, elavulóban lévő Symbian rendszerével nehezen tudott lépést tartani.
Belső struktúrák és döntéshozatali problémák hátráltatták a gyors válaszadást az új kihívásokra. A cégen belüli kommunikáció, valamint a piac valós igényeire való reagálás nehézkes volt, így a vállalat egyre inkább lemaradt a fejlődő okostelefon-piacon.
Stratégiai váltásaként a Microsofttal való partnerség és a Windows Phone rendszer bevezetése következett, azonban az alkalmazás-ökoszisztéma hiánya miatt sem sikerült megállítani a visszaesést. A fejlesztői közösség támogatásának hiánya, valamint a késlekedő szervezeti reakciók csak tovább gyorsították a Nokia piacvezető pozíciójának elvesztését.
