Az online vásárlási csalások veszélye soha nem volt nagyobb, különösképpen azért, mert a mesterséges intelligencia eszközei jelentősen megkönnyítik a hamis weboldalak létrehozását. Egyes csalók olyan oldalakat készítenek, amelyek szinte megkülönböztethetetlenek a valódi üzletektől; sőt, akár egyetlen karakterben eltérő URL-lel is dolgozhatnak, hogy megtévesszék a gyanútlan vásárlókat.
A DNS-csalások egy másik elterjedt módszer, amely során bár valódi webcímeket írunk be a böngészőnkbe, ezek végül csaló oldalakra irányítanak minket, mivel a hálózati háttérfolyamatokat hamisították meg. Ilyen esetekben a felhasználók által megadott bankkártya- vagy személyes adatok illetéktelen kezekbe kerülhetnek.
A közösségi média sem marad érintetlen: népszerű technikák között megtalálhatók a hamis kuponok, kedvezményes ajánlatok és „kiárusítás” címén szervezett megtévesztő akciók. Ezekben gyakran hirdetnek termékeket jelentős árengedménnyel vagy különleges kuponkódokkal, amelyek végül csalódást okoznak a vásárlóknak.
Napjaink egyik leghatékonyabb átverése az úgynevezett „brushing”, amikor egy váratlan csomagot küldenek a címzetthez, amelyen rejtélyes QR-kód található. Ha ezt az áldozat beolvassa és személyes adatait megadja az oldalon, a csalók további támadások célpontjává tehetik.
A hamis segélyalapítványok, csomagértesítő üzenetek és nem létező termékeket áruló hirdetések mind-mind azt a célt szolgálják, hogy pénzt csaljanak ki vagy adatokat szerezzenek tőlünk. A videó részletezi e csalások mechanizmusait, és felhívja a figyelmet azokra az apró, de árulkodó jelekre, amelyek alapján felismerhetjük, ha csalás áldozatává válhatunk.
