Hány keverés kell ahhoz, hogy egy pakli kártya valóban véletlenszerű legyen? Mennyi uránra van szükség az atomfegyver elkészítéséhez? Hogyan jósolható meg a következő szó egy mondatban, vagy hogy a Google honnan tudja, pontosan melyik oldalra gondoltunk kereséskor? Ezek a látszólag különböző kérdések mind egy orosz matematikai viszályra vezethetők vissza, amely több mint száz éve változtatta meg a valószínűségszámítást.
Pavel Nekraszov és Andrej Markov, két eltérő világnézetű, de legalább annyira szenvedélyes matematikus került szembe egymással Oroszországban: egyikük a szabadságot és a filozófiai szabad akaratot, másikuk pedig a szigorú matematikai logikát helyezte előtérbe. A konfliktus középpontjában az ún. nagyszámok törvénye állt, amelynek alapelvét évtizedekig megkérdőjelezhetetlennek hitték, mígnem Markov bebizonyította, hogy nem szükséges az események függetlensége ahhoz, hogy ezt a törvényt érvényesíthessük.
A videó bemutatja, hogyan próbálta Markov formális eszközökkel megragadni a függő eseményeket, és hogyan vezetett mindez a Markov-láncok elméletének kialakulásához. Ez a koncepció később meglepő jelentőségre tett szert: a nukleáris fegyverfejlesztéstől (Stanislaw Ulam és John von Neumann munkáján keresztül) a modern internetes keresőmotorok algoritmusaiig – beleértve a Google PageRankjét is – komoly hatást gyakorolt.
A történet bemutatja, hogy néhány, elsőre elméletinek vagy partikulárisnak tűnő matematikai ötlet miként formálta át a technológia, kommunikáció, informatika és mesterséges intelligencia világát. Felmerül a kérdés is: milyen korlátai vannak ezeknek a modelleknek, és mikor ütköznek akadályba, például visszacsatolási hurkok esetén, mint a nyelvi modellek vagy az éghajlati változások előrejelzése során.
Kiemelt figyelmet kap az is, miként jött létre a Monte Carlo-módszer, hogyan vált a Markov-lánc az emberiség mindennapjait átívelő eszközzé, és hogyan igyekeztek a különböző vállalatok (Yahoo, Google) hasznosítani ezeket a matematikai alapokat az információkeresés forradalmasítására.
