David Alan Grier beszélgetésében a számítástechnika és az ipari forradalom kapcsolata kerül előtérbe. Kiemeli, hogyan járult hozzá a munkafolyamatok rendszeresítése és a termelés megszervezése a modern számítógépes gondolkodás kialakulásához. Érdekes történelmi példákat említ, például a csillagászati adatok feldolgozását, a földrajzi adatok mérésének és rögzítésének kihívásait, valamint azt, miként alakult ki a munkamegosztás és az átláthatóbb adatrendezés szükségessége.
A beszélgetésben szó esik az első gépi számítási kísérletekről, az ipari szabványok meghonosításáról, valamint az adminisztratív és tudományos adatkezelés fejlődéséről – például a népszámlálások gépesítéséről. Grier rávilágít arra, hogyan váltak a szabványok és a rendszerezési elvek nélkülözhetetlen alapokká az adatok nagyüzemi kezeléséhez.
Bemutatásra kerül a komputerizáció társadalmi oldala is: hogyan befolyásolta a gépesítés a munkafolyamatokat, a nők szerepét a matematika és az adatfeldolgozás területén, valamint hogyan jár együtt a rendszeresítés némely társadalmi csoportok kiszorulásával. Az interjú mélyebben elemzi a számítógépesítés emberi tapasztalatra gyakorolt hatásait is, például azt, miként viszonyulunk saját adatainkhoz, illetve hogyan változik önképünk az adattengerek tükrében.
Grier végül felveti a technológiai fejlődés egyik legfontosabb dilemmáját: kinek van tulajdonjoga az emberek által generált adatokhoz, és hogyan befolyásolja ez a munkaerőpiacot, az identitást, illetve a társadalmat. Miközben a gépek egyre több feladatot vesznek át az emberektől, új, izgalmas kérdések vetődnek fel a kontroll, a munka, a személyesség és a társadalmi részvétel kapcsán.
