Több ezer kilométerrel a felszín alatt tudósok két hatalmas, sűrű kőzetlencsét fedeztek fel a Föld magja körül, amelyek eredete rejtélyes. Méretük hatalmas, egyikük például fél Ausztrália nagyságával vetekszik, és mindmáig nem világos, hogyan vagy miből keletkeztek.
A tudomány számára izgalmas kérdés az is, miként tudunk mintákat venni ezekből az ősi kőzetdarabokból. Az izlandi és szamoai vulkánkitörések révén azonban néha a mélyből származó kőzetanyag kerül a felszínre, amely új ablakot nyit bolygónk múltjára.
A vizsgált kőzetmintákról kiderült, hogy 4,5 milliárd évesek, vagyis a Föld keletkezésének idejéből származnak. Ez arra utal, hogy ezek a képződmények a bolygó legkorábbi történetét is őrzik, amely időszakban a Naprendszer formálódása zajlott, és a Föld még egészen másképp nézett ki – például még nem volt holdja.
A Föld történetének egyik legdrámaibb eseménye az úgynevezett Theia-bolygóval történt ütközés volt, amely alapjaiban változtatta meg a bolygót. Szakértők úgy gondolják, a mai Föld magjának méretét, valamint a Hold kialakulását is ez a kataklizma tette lehetővé.
Felmerül a kérdés, hogy a Theia-ütközésnek milyen mélyreható következményei lehettek a Föld későbbi fejlődésére, különösen a mágneses mező kialakulására, az éghajlat stabilitására és végső soron az élet lehetőségére. Vajon a véletlen szerencsének, illetve a pontos ütközési paramétereknek köszönhetjük bolygónk rendkívüli adottságait?
