Az elemzők rávilágítanak arra, mennyire káros hatással lehetnek az általános, minden importtermékre kivetett magas vámok az Egyesült Államokban. Nem csupán a vállalatokat érinti hátrányosan az ilyen döntés, hanem a hétköznapi fogyasztók is megérzik az áremelkedést, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegek.
Felvetődik a kérdés, hogy a nagy vállalatok, például a Walmart, miként birkóznak meg a növekvő költségekkel. Ha nem tudják teljes mértékben elnyelni a vámok miatti árnövekedést, kénytelenek lesznek áthárítani azokat a vásárlókra, vagy költségcsökkentéshez, sőt, létszámleépítéshez folyamodni. Ezek a folyamatok dominóhatást indíthatnak el a gazdaság több szektorában is.
Az is megjelenik a beszélgetésben, hogy a vállalatok szállítói láncai a világjárvány után még épp csak helyreálltak, most pedig ismét bizonytalanná válhatnak. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a gazdasági bizonytalanság az egyik legnagyobb ellenség, hiszen megnehezíti a hosszú távú tervezést és beruházásokat.
Érdekes kérdésként merül fel, vajon valós ösztönzést jelenthetnek-e a vámok arra, hogy az amerikai cégek hazai beszállítók felé forduljanak, illetve mennyi időbe telhet, amíg az ellátási láncok jelentősen átalakulnak. A vita kitér arra is, hogy a vámbevételek növekedése kinek a terhére valósul meg, továbbá hogy a folyamat elhúzódása milyen inflációs hatásokat okozhat.
Politikai szempontból is izgalmas a kérdés, kiemelve az amerikai külkereskedelmi és szövetségi kapcsolatok alakulását a vámpolitika függvényében. Elgondolkodtató ellentét jelenik meg a szankciók és a vámok hatásmechanizmusában: míg az előbbi inkább célzott, utóbbi kollektív önkárosításnak tűnik a szakértők szerint.
