A klímaváltozás által okozott extrém időjárási események, mint az áradások, viharok és a tengerszint-emelkedés, már napjaink valóságát jelentik. A bolygó jégsapkái drámai ütemben olvadnak, és a tudósok a tudományos eszközök segítségével keresik a folyamat valódi okait.
Az emberi tevékenység, mint a fosszilis energiahordozók égetése és a gyors ipari fejlődés, jelentősen befolyásolja az üvegházhatású gázok növekedését, ami a globális felmelegedés motorja lehet. Az ősi jégmagok vizsgálatával a kutatók visszatekintenek az elmúlt évezredek éghajlati ciklusaiba, és feltérképezik a szén-dioxid és a hőmérséklet közötti szoros összefüggést.
A Grönlandon és az Antarktiszon zajló olvadás olyan mértéket ölt, amely gyorsabb, mint bármikor a közelmúltban. Új műholdas technológiák segítségével lehetséges az óriási jégmezők mozgásának és tömegvesztésének pontos nyomon követése.
Egy kísérlet bemutatja az albedó-jelenséget, melynek lényege, hogy a világos jégfelület visszaveri a napsugárzás jelentős részét, míg a sötét tengerfelszín azt elnyeli – így az olvadó jég helyét átvevő sötét víz gyorsítja a további melegedést. A kutatás azt vizsgálja, hogy ezzel a folyamattal mikor érheti el a Föld a visszafordíthatatlan klímakatasztrófa „fordulópontját”.
Az emelkedő tenger- és felszíni hőmérsékletek hatására nemcsak a jégsapkák, hanem a part menti nagyvárosok, ökoszisztémák, sőt, a viharok pusztító potenciálja is változhat. Vajon marad-e még lehetőség a folyamat megállítására?
