Az amerikai Kongresszus idén júliusban számos, a kriptovaluták piacát érintő törvényjavaslatot tárgyalt. A Genius Act elfogadása nagy fellendülést hozott az ETH árfolyamában, és felgyorsult a Soul token növekedése is. Azóta mindenki kíváncsian várja, melyik jogszabály indíthatja be a teljes kriptopiac ugrásszerű bővülését.
A Clarity Act kulcsfontosságú törvényjavaslatként jelenik meg, amely egyértelmű keretek közé próbálja helyezni, hogy mely szabályozó hatóság felelős a kriptoeszközök piacán – az SEC vagy a CFTC. A törvénytervezet konkrétan definiálja a blokkláncot, a digitális eszközöket, valamint kimondja, mikor számít egy token értékpapírnak és mikor árucikknek, sőt, lehetőséget ad arra, hogy ezek a kategóriák idővel változzanak.
Különösen izgalmas fejlemény, hogy a Clarity Act számos befektetővédelmet vezetne be, köztük kötelező pénzügyi jelentéseket, tokenkínálat és fejlesztési előrehaladás rendszeres nyilvánosságra hozatalát. A törvényjavaslat eltérően kezeli a központosított és decentralizált kripto-projekteket, elősegítené az önálló eszköztárolás jogát, és támogatná a globális tudatosítás erősítését az anti-pénzmosási keretek bővítésével.
Az elfogadás folyamata azonban politikai vitákba is ütközik, legyen szó a Szenátusban húzódó tárgyalásokról vagy a vezető hatóságok, például a CFTC elnökének hiányáról. Több politikus, köztük Elizabeth Warren és Cynthia Lumis is markáns álláspontot képvisel a kriptoszabályozás terén. A Szenátusban alternatív tervezetek is napirenden vannak, mint például a Responsible Financial Innovation Act (RFIA), amelyek más megközelítést alkalmaznak.
A mostani szabályozatlanság fokozza a piaci bizonytalanságot, és sokakban felmerül: mi történik, ha a Clarity Act végül megbukik? Az is kérdéses, hogy a pénzügyi óriások bekapcsolódása hosszú távon továbbviszi-e a kriptók eredeti szellemiségét, vagy éppen háttérbe szorítja azt. Mindeközben a piac az egyértelmű szabályokat várja, amelyek nélkül az innováció lehetősége is veszélybe kerülhet.
