Az emberiség már évtizedek óta igyekszik elképzelni a mesterséges intelligencia jövőjét, legyen szó sci-fi filmekről, sorozatokról vagy regényekről. Híres példák, mint A Jetson család, a Vissza a jövőbe, a Terminátor vagy a 2001: Űrodisszeia mind fontos kérdéseket tettek fel az AI lehetséges fejlődésével kapcsolatban.
Érdekes, hogyan váltak ezek az egykor futurisztikus előrejelzések a valóság részévé, ráadásul minden eddiginél gyorsabban. Napjainkban néhány hónap alatt valósulnak meg olyan fejlesztések, amelyekre korábban évekre számítottunk. A történelemben végigkövethető, hogyan alakultak ezek a fordulópontok: a szabályalapú AI-tól a tanuló rendszerekig, majd a mélytanulásig.
Különféle kulcsmomentumok vezetik végig a nézőt Turing tesztjétől a perceptron, a Lindsey-féle konvolúciós neurális hálók és az első chatbot, Eliza megszületéséig. Szó esik arról is, mikor és miért következtek be az ún. AI telek, amikor a fejlődés megtorpant, majd ismét nekilendült – az IBM Deep Blue sakksikere, az Nvidia GeForce 256, a CUDA, illetve az áttörést jelentő GPU-k és a Google, OpenAI, Meta fejlesztései mind szerepelnek.
Bemutatja, hogyan változtatta meg az AI fejlődése a társadalom percepcióját, és hogy az exponenciális fejlődés üteme már-már befogadhatatlan. A videó gondolatébresztő kérdéseket vet fel: vajon folytatódik-e továbbra is ez a gyors fejlődés, vagy újabb AI-tél várható? Mennyire válik önjáróvá az AI fejlődése, és hogyan maradhat képben az emberiség mindezzel? Soha nem tapasztalt tempóban írjuk újra azt, amit „AI”-nak nevezünk.
