Az alábbi videó betekintést enged abba, hogy az AI-vezérelt kutatás három különböző módját – auto, broad és deep – sokan rosszul vagy nem kellően hatékonyan használják. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet akár 80%-kal gyorsabban és pontosabban információt gyűjteni, ha tudatosan választunk a kutatási módok között.
Érdekes keretrendszert ismerhetünk meg, amely a kérdések fontossága (stake) és az elérhető idő alapján segít eldönteni, melyik kutatási módszert alkalmazzuk: legyen szó rutin jellegű gyors ténykeresésről, komplexebb összehasonlításokról, elemzésekről, vagy éppen mély, összetett riportok szükségességéről.
A mindennapi kérdésektől – mint például évszámok, helyszínek vagy származási információk lekérdezése – eljutunk odáig, hogyan lehet egy AI-tól személyre szabott táblázatos elemzést vagy akár egy vállalati jelentés szintű kutatást kérni. Az is kiderül, miként lehet fotókat vagy listákat feltölteni, háttér-információval érdemes ellátni a feladatokat, illetve hogy az AI különböző gondolkodási és keresési opciókkal dolgozik a különböző kutatási szinteken.
Felvetődik, melyek lehetnek azok a hibák vagy tipikus félreértések, amelyek miatt sokan időt veszítenek, amikor AI-t csoportos kutatási, problémamegoldási vagy döntéstámogató eszközként használnak. Végül felmerül, mikor és hogyan érdemes összevetni különböző AI-modellek válaszait, hogy még átfogóbb képet kapjunk egy adott témában.
