Egy észak-franciaországi tengerparti városban évente több ezer mérföldnyi kábelt gyártanak, amelyek a globális internet gerincét képezik. Ezek a tengeralatti kábelek átszövik a világ óceánjait, lehetővé téve, hogy az internetes adatforgalom 95%-a kontinensek között mozogjon, és ezzel összehasonlíthatatlanul fontos infrastruktúrát biztosítanak a világgazdaság számára.
Ez a technológia nem új; a hajszálvékony optikai szálakból álló kábelek fejlődése már az 1850-es évek rézkábeleitől indult, és mára a legmodernebb, világvárosokat összekötő adatfolyamcsatornákká váltak. Nem csupán az emailezésünk, a streaming és a pénzügyi tranzakciók, hanem a mesterséges intelligencia fejlődése is egyre inkább ezekre a kábelekre támaszkodik.
A növekvő adatéhséget nagyrészt a technológiai óriások – például a Google, a Meta, a Microsoft és az Amazon – vezetik, akik újabb és újabb kábelprojekteken dolgoznak, hogy kiszolgálják a világméretű felhő- és AI-szolgáltatásaikat. Eközben azonban a kritikus infrastruktúra fokozottan ki van téve mind emberi hanyagságnak (horgonyzás, halászat), mind szándékos szabotázsnak – utóbbi mögött geopolitikai konfliktusok, illetve a tengeralatti rendszerek sebezhetősége áll.
A riport bemutatja, hogyan épülnek fel a kábelek, milyen szerepe van a szárazföldi állomásoknak, és hogy milyen különféle kihívásokkal kell szembenézni a tervezéstől és engedélyeztetéstől a gyártáson át egészen a karbantartásig. Külön kitér a piac főszereplőire, a biztonsági fenyegetésekre, a legmodernebb kábelvédelmi technológiákra és arra, hogy milyen következményekkel járhat, ha a tengeralatti kábelek működése zavart szenved.
