A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 103 perc

Hogyan tanulhat az AI a természettől az organikus együttműködésre

Emmett Shear egyedülálló megközelítéssel kutatja, hogyan építhetjük be a természetes együttműködés mintázatait a mesterséges intelligenciák fejlődésébe – mindezt filozófiai és gyakorlati példákkal gazdagítva.

Az interjú Emmett Shearral, a Twitch és OpenAI korábbi vezetőjével, jelenlegi Softmax-alapítóval mély betekintést ad az AI „organikus igazítás” (organic alignment) koncepciójába. A beszélgetés elején Shear felvázolja, miért szükséges túllépni az eddigi „kontrollalapú” igazításon, hangsúlyozva, hogy a világ nem állandó, és a jó, illetve „helyes” definíciója folyamatosan változik. A beszélgetés középpontjába az a kérdés kerül: miképp érhető el, hogy a mesterséges intelligenciák dinamikusan, természetes módon illeszkedjenek új közösségekhez, hasonlóan ahhoz, ahogy biológiai szervezetek és társadalmak fejlődnek.

Sok szó esik arról, hogy a természet, illetve az evolúció hogyan ad mintát az együttműködő, mégis önálló ágensek harmonizációjára, és miként lehet ezeket a mechanizmusokat átemelni a digitális rendszerekbe. Felmerülnek kérdések az identitás, kollektív viselkedés és morális fejlődés témakörében, valamint az is, hogy egy AI mikor képes tartós, stabil célok irányában haladni, és mi szükséges ahhoz, hogy „csapatjátékossá” váljon.

Shear és a beszélgetőtársak részletesen kitérnek arra is, hogy a meglévő gazdasági és társadalmi szuperorganizmusok (pl. piac vagy vállalatok) miért limitáltak az önreflexióban, és mi hiányzik belőlük az igazodás terén. A kutatás aktuális állását is bemutatják, kihangsúlyozva a kísérletezést és a „játékalapú” szimulációkat, ahol több AI-ügynök igyekszik stabil, önmagukat modellező viselkedést kialakítani.

Feszegetik továbbá, hogy milyen veszélyek és lehetőségek rejlenek abban, ha ezek a rendszerek valóban társadalmi lényekké, „barátokká” válnak; szóba kerül a konfliktuskezelés, az árulás és a valós társadalmi integráció nehézsége is. A végén a metafizika, tudatosság és morál alapkérdései is elméleti szinten tárgyalásra kerülnek, miközben egyetlen végső válasz vagy lezárt konklúzió nélkül marad a néző a felvetett problémák súlya alatt.