A beszélgetés betekintést ad az 1980-as évek interaktív videótechnológiájának világába, éppen a híres BBC Domesday projekt előtti időszakban. A résztvevők felidézik, mennyire úttörő volt az ötlet, hogy különböző digitális forrásokból építenek fel egy komplex, országos adatbázist – iskolák, helyi közösségek, állami intézmények, térképek és fényképarchívumok bevonásával.
Érdekes háttérinformációkat osztanak meg arról, hogyan fejlődött ki az otthoni videó- és számítástechnika. Megjelenik a Philips és a BBC szerepe, valamint annak részletei, miként vált lehetségessé a digitális információk videolemezekre juttatása és az első, akár mai értelemben vett „társadalmi média” tartalmak rögzítése gyerekek tollából.
A projekt során felmerülő kihívások között említik az adatgyűjtés országos megszervezését, a technológiai és jogi akadályokat, a számítástechnikai újításokat (például térképezés, képfeldolgozás, adattömörítés, kereshetőség).
Bepillantást kapunk abba is, hogy az akkori csapatok hogyan birkóztak meg az idő- és erőforráshiánnyal, hogyan sikerült motiválni a különböző intézményeket és közösségeket a közreműködésre. Felmerül számos etikai, szerzői jogi és szervezési kérdés is: szabad-e, lehet-e ma hasonló mennyiségű társadalmi adatot gyűjteni, kié az adat, és miképp őrizhető meg értékes digitális örökségünk?
A beszélgetés végén az előadók kitekintenek arra is, hogy a mai modern technológia – például a mesterséges intelligencia vagy a közösségi média – milyen lehetőségeket és veszélyeket hordozna egy új Domesday projekt számára.
