A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 5 perc

Hogyan segítette őseinket a szőrtelenség a túlélésben?

Miért veszítették el az emberelődök a szőrzetüket, és hogyan segítette ez őket a túlélésben a forró éghajlaton? A BBC tudományos videója kísérleteken keresztül világít rá a bőr és a hőleadás kapcsolatára.

Az afrikai szavanna forróságában az életben maradás kulcsa az, hogy szervezetünk hatékonyan tudjon hűlni. Az állatok többsége vastag szőrzetével védi magát a nap káros sugárzásától, ám ezért a legmelegebb órákban pihenniük kell, kevesebb időt hagyva a táplálékszerzésre.

Vizsgálatok során az emberi őseink testborításának szerepét és annak evolúciós előnyeit vizsgálják szakemberek. Érdekes kérdés, hogy mikor és miért veszítette el a Homo erectus – vagy akár a neandervölgyi ember – a testét borító szőrt, és milyen túlélési előnyöket jelenthetett ez a változás.

Kísérleti helyzetben egypetéjű ikrek segítségével modellezik egykor élt emberelődeink testalkatát, és azt, hogy a szőrtelen, illetve szőrös test mennyire képes elvezetni a hőt fizikai aktivitás során. Az eredmények különösen izgalmasak a mozgás (például futás, vadászat) közben fellépő hőleadás és a verejtékezés hatékonysága szempontjából.

Felmerül a kérdés, hogy a test szőrtelensége hogyan teszi lehetővé a hatékonyabb izzadást és hőleadást, illetve miért maradt meg a haj a fejünkön, mint védelem a tűző nap sugarai ellen. A bőr színe, a melanin védő hatása és a kétféle testfelszín összehasonlítása mind fontos szempontok, amelyeket a műsor körbejár.