Az Ozempic és hasonló gyógyszerek olyan áttörést hoztak a fogyásban, amit a diéták és az akaraterő önmagukban gyakran nem tudnak elérni. Emberek milliói próbálták már ki ezeket a készítményeket, és először fordult elő, hogy az Egyesült Államokban mérhetően csökkent az elhízás aránya.
A túlsúly problémáját összetett biológiai és evolúciós tényezők vezérlik. Modern életritmusunk és evolúciós programozottságunk miatt sokan képtelenek tartósan visszafogni a kalóriabevitelt. Mi történik tehát, ha a problémát nem a viselkedés, hanem közvetlenül a biológia oldalán célozzuk meg?
A GLP-1 nevű hormon szerepe is központi, hiszen befolyásolja az étvágyunkat, az inzulinelválasztást és a jóllakottság érzését. Az új GLP-1 analóg gyógyszerek, mint a semaglutid vagy tirzepatid, ezt a hatást felerősítik és elnyújtják, így könnyebbé válik kevesebbet enni és gyorsabb lesz a fogyás.
A készítmények hatékonysága nemcsak a súlycsökkentésben, hanem más pozitív egészségügyi hatásokban is megmutatkozik: csökkentik a cukorbetegség és a szívroham kockázatát, javítják több szerv működését, sőt még a függőségek mérséklésében is ígéretes eredményt mutatnak. De vajon mindenkinél ilyen egyszerű a működésük, vagy jelentkezhetnek hátrányok, mellékhatások, illetve hosszabb távon is indokolt-e a folyamatos használatuk?
A videó ezen felül azt a kérdést is felveti, hogy ha tényleg ennyire hatékonyak ezek a szerek, vajon eljött-e az ideje annak, hogy széles körben alkalmazzuk őket a túlsúly elleni küzdelemben – hasonlóan, mint egykor az antibiotikumokat vagy védőoltásokat?
