Egy sokat vitatott festmény történetét ismerhetjük meg, amely Fernand Léger nevéhez kapcsolódik, és Peggy Guggenheim híres műgyűjtő kollekciójába került. Annak ellenére, hogy a tulajdonosi lánc és a festmény papírjai rendben voltak, egy szakértő művészettörténész kételyeket fogalmazott meg a kép eredetiségével kapcsolatban.
Különféle módszerekkel próbálták eldönteni, valódi-e a mű: a proveniencia vizsgálata és a stíluselemzés mellett mikroszkópos és röntgenes elemzések is szerepet kaptak. Azonban ezek az eljárások, főleg fiatalabb műtárgyak esetében, gyakran nem adnak egyértelmű választ.
Izgalmas témává válik, hogyan segíthetnek a természettudományos módszerek, például a tömegspektrometria vagy a szénizotópos kormeghatározás, a műhamisítás elleni harcban. A 20. századi nukleáris robbantások váratlanul új lehetőségeket nyitottak meg, mivel jelentősen megváltoztatták a környezetben található radioaktív szénizotópok mennyiségét.
A videó felveti a kérdést, vajon a modern tudomány képes-e mindent leleplezni, illetve mik lehetnek a jövő kihívásai, hiszen a szén-14 szintje ismét változni kezd az emberi tevékenység hatására. Lehet-e tökéletes hamisítványt készíteni, vagy mindig marad valami, amit egy tudós vagy egy mérőműszer képes lebuktatni?
