Az utóbbi években a hollandok figyelemre méltó átalakuláson mentek keresztül a munka világában: az országban az átlagos heti munkaidő jelenleg mindössze 32,1 óra, ami egy 4 napos munkahétnek felel meg. Ez a szám a legalacsonyabb az Európai Unióban, és komoly kérdéseket vet fel a munkavállalási szokásokkal kapcsolatban.
Az 1980-as évek közepétől két fő tényező alakította ezt a folyamatot. Egyrészt a szakszervezetek elfogadták a munkaidő csökkentését a gazdasági válság kezelése érdekében, másrészt a nők nagy arányban léptek be a munkaerőpiacra, különösen részmunkaidős állások révén. E társadalmi és gazdasági változások hosszú távon teljesen átalakították a holland munkamodellt.
A részmunkaidős állások számának növekedése, valamint a törvényi szabályozás megkönnyítette, hogy a munkavállalók az igényeikhez igazítsák munkaidejüket. Ez nemcsak az OECD-adatok szerint vezetett kimagasló foglalkoztatási arányhoz, de a munkavállalók elégedettségét és termelékenységét is befolyásolta.
Felmerül a kérdés: vajon a rövidebb munkahét lehet a titka a családok boldogságának és a gazdaság stabilitásának? A tapasztalatok szerint a holland minta egyedülállóan ötvözi a munkavállalói jogokat és a gazdasági sikerességet. Mindez ráirányítja a figyelmet arra, hogy más országok átvehetik-e ezt a modellt, s ha igen, milyen társadalmi-gazdasági következményekkel számolhatnak.
