Az otthonainkban egyre több okoseszköz – például digitális képkeretek, okos csengők, biztonsági kamerák és streaming boxok – található, amelyek internetre csatlakozva rejtett biztonsági kockázatokat hordoznak. Sok, különösen olcsón, online rendelt készülékkel együtt érkezhet olyan szoftver, amely titokban hozzáférést biztosít a háztartásunk hálózatához.
Ezeket a kiskapukat kibertámadók és csalók használják ki, például úgy, hogy a fertőzött eszközök segítségével szervezett támadásokat indítanak világszerte – gyakran anélkül, hogy a tulajdonosok erről tudnának. A jelenség hátterében gyakran állnak úgynevezett lakossági proxy cégek, amelyek pénzért adják bérbe a háztartások internet-hozzáférését, amit viszont rosszindulatú szereplők is kihasználhatnak.
Biztonsági szakértők szerint a gyártók némely esetben szándékosan helyeznek el ilyen szoftvereket a termékeikben, míg másoknál a felhasználók saját maguk, akaratlanul telepítik. Az így kialakuló, szinte észrevétlen hálózatokon keresztül aztán hatalmas mennyiségű adatforgalmat lehet generálni bármilyen célból – beleértve az internetes csalásokat, banki visszaéléseket vagy óriási, elosztott szolgáltatásmegtagadási támadásokat (DDoS).
A videóban újságírók saját teszteken keresztül mutatják be, miként lesznek ezek az eszközök egy globális kiberbűnöző hálózat részévé. Felvetődik az a kérdés is, mennyire érzik felelősnek magukat a fogyasztók és a gyártók, és hogy mit tehetnek a hatóságok az ilyen támadások visszaszorításáért.
