A sorozat folytatódik: ebben a részben a szerző lépésről lépésre mutatja be, hogyan alakítható át egy Figma-ban készült UI-terv működő webalkalmazássá különböző eszközök és fejlesztői eszköztárak használatával.
Külön figyelmet kap az MCP-szerver és annak integrációja a Figma és a Cursor fejlesztői környezete között, valamint a Claude Code szerepe a fejlesztési folyamat automatizálásában. Olyan részletekre is kitér, mint a dev-mode engedélyezése, a projektszerkezet létrehozása és az egyes UI-elemek viselkedésének megadása (például lebegő címke megvalósítása egy beviteli mezőn).
A bemutatóban többek között megjelenik, hogyan exportálható SVG logó Figma-ból, és miként épül be a Nuxt.js projekthez. A Tailwind CSS integrációja mellett szó esik arról is, hogyan lehet API-integrációt létrehozni – például az OpenAI szolgáltatásával –, hogy a felhasználók által megadott érdeklődési körök alapján üzleti ötleteket generáljon az alkalmazás.
Az epizód izgalmas kérdéseket vet fel az AI-alapú fejlesztési folyamatokról, a dizájnautomatizációról, a felhasználói interakciók személyre szabásáról és arról, hogyan lehet különböző API-kat összekapcsolni egy modern webalkalmazásban.
