Sokan tapasztalják, hogy a mesterséges intelligencia csevegőalkalmazások nem mindig azt nyújtják, amire szükségük van. A felhasználók gyakran meglepődnek, hogy a probléma nem a promptok előállításának hiánya, hanem négy tipikus hiba valamelyikére vezethető vissza.
Elsőként a modell kiválasztása kerül előtérbe: sokan automatikusan az „alapértelmezett” modellt választják, pedig a különböző feladatokhoz (mindennapi, gyors, összetett, kutatásigényes) más-más verziók alkalmasak — ilyen például az automatikus, az azonnali, a gondolkodó vagy a profi. Felmerül a kérdés: mikor, melyik modell használata célszerű?
Ezután a helyes instrukcióadás kerül fókuszba. Mennyire kell pontosan és világosan megfogalmaznunk a céljainkat, és miként adhatjuk meg az AI számára a megfelelő motivációs és megvalósítási kontextust? A videó három rövid kérdéssel mutatja be, miként lehet a mesterséges intelligenciát hatékonyabb válaszadásra ösztönözni.
A harmadik fontos téma a háttérinformációk (kontektsz) mennyisége és minősége. Mi történik, ha túl sok vagy túl kevés fájlt adunk át? Hogyan lehet elkerülni, hogy a modell ne vesszen el a túl sok adatban, vagy ne adjon félreérthető, pontatlan választ a hiányos információ miatt?
Végül a funkciók helyes használata jelent kihívást: mikor érdemes webkeresést, memóriát, projekt- vagy egyéni GPT funkciókat alkalmazni? A videó gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan kerülhetjük el a felesleges újraírásokat, hallucinációkat vagy épp az ismétlődő kérdéseket.
