Miért olyan nehéz kordában tartani az érzelmeinket, és vajon tényleg ellenségeink-e a negatív érzések? Több ezer éve próbálunk megoldást találni az érzelmi zavarokra – történelmünk orvosi beavatkozásai is erről árulkodnak. A koponyalékeléstől a vérlebocsátáson át a Nobel-díjas lobotómiáig számtalan eszközzel igyekeztünk megszelídíteni intenzív élményeinket.
A professzor arra világít rá, hogy az érzelmek valójában információk, amelyeket megtanulhatunk kezelni. A reguláció nemcsak a rossz érzések csökkentéséről szól, hanem a pozitív élmények kiaknázásáról is, ami kapcsolatainkra és teljesítményünkre is kihat.
A jelenkori kutatások alapján különféle eszközök, trükkök és módszerek léteznek, ilyen például a perspektívaváltás vagy a distanciált önbeszéd, amelyek révén kívülálló tanácsadóként szemlélhetjük saját bajainkat. Mások véleményének bevonása, objektív testületek felállítása pedig külső segítséget kínálhat a belső hullámvasúton.
Felvetődik a kérdés: mennyire fertőzőek az érzelmek, és mennyi szerepünk van abban, ahogy másokon is átáramlanak? A kutató szerint nincsenek mindenkire érvényes receptek, de akarat, kíváncsiság és gyakorlás révén mindannyian felfedezhetjük, melyik eszköz működik számunkra a legjobban.