Az eredeti Star Trek Enterprise űrhajó keresztmetszeti illusztrációjának történetét egy szenvedélyes alkotó meséli el, aki már egyetemi diplomamunkájaként kezdett bele ebbe a monumentális projektbe. Felidézi, hogyan indította el testvérével az ötletelést, és milyen fontos szerepet játszottak a klasszikus referenciák, mint az AMT Earl modell vagy Franz Joseph kéknyomatai, amelyek azonban csak részben illeszthetők a hivatalos univerzumba.
Az alkotó részletesen bemutatja, milyen kihívásokkal találkozott a hajó belső terének valósághű rekonstruálása során. Szó esik arról, mennyi művészi szabadsággal kellett élni, amikor nem állt rendelkezésre mindenhez forrás, valamint arról is, hogyan igazította a rajzokat a stúdió és szakértői visszajelzéseihez. Az illusztráció minden apró részletét digitálisan, vektorosan szerkesztette, nagy felbontású, többméteres poszterként, amelyen még rejtett humoros utalások is helyet kaptak.
A beszélgetés különféle rajztechnikai megoldásokról, mérnöki érdekességekről és a Star Trek univerzum kanonikus vagy épp vitatott elemeiről szól. Megjelennek benne klasszikus vizuális trükkök, például a kényszerperspektíva, de szó van a sorozatok és filmek díszleteinek méretbeli ellentmondásairól is. Külön kiemelik, hogyan lehet vizuálisan és technikailag összehozni az eltérő forrásokat, valamint az alkotó személyes motivációiról, inspirációiról is szó esik.
Az alkotói folyamat összetettsége – a többéves munkától a digitális rajzolási nehézségekig – és a trekkie közösség visszajelzései, reakciói szintén izgalmas kérdéseket vetnek fel: mit jelent rajongóból a kánon teremtőjévé válni, és hogyan lehet az aprólékos rajzmunkát a tudományos-fantasztikus univerzum részévé emelni?
