Adam Savage műhelyében bepillantást nyerünk egy részletes animatronikus Grogu (más néven Baby Yoda) építési projekt kulisszáiba. A kezdeményezés hátterében többéves rajongás és a különféle Grogu-replikák iránti érdeklődés áll, amely végül egy komplex, együttműködésen alapuló fejlesztéshez vezetett.
A folyamat során fontos kérdések merülnek fel az alkotás, a közös munka és a szerepek meghatározásáról: ki mondhatja el magáról, hogy létrehozott egy ilyen bonyolult tárgyat, és mennyire különül el a tervező, a kivitelező és az „executive producer” szerepe egy projekten belül?
Részletesen megismerhetjük az alkatrészek készítésének folyamatát: a 3D-nyomtatás, a fémmegmunkálás, valamint a mechanikai és elektronikai elemek összeillesztése mind fontos szerepet kapnak. Szó esik a költségvetési korlátokhoz való igazodásról, illetve arról, hogyan lehet kompromisszumot kötni a kívánt funkciók és az elérhető anyagi források között.
A fejlesztők mesélnek a tervezés során szerzett tapasztalatokról, az első verzió hibáiról és azok kiküszöböléséről. Felszínre kerülnek alkotói dilemmák, például miként lehet úgy bőrt illeszteni egy fejre, hogy karbantartható maradjon a rendszer. A karakter mozgó részeinek (szemek, fülek, test) mechanikája, a vezérlés módja, valamint a vezérlőelektronika kialakítása is különös figyelmet kap.
A videó közvetlenül érinti az animatronikai vezérlések kihívásait, az RC (rádió-távirányítású) rendszerek finomhangolását, valamint az egyedi szoftveres és hardveres megoldásokat, amelyek biztosítják a karakter élethű mozgását és animációját. Felvetődik, hogyan lehet a filmiparból ismert profi bábtechnikákat egyetlen kezelőre leegyszerűsíteni, és hogyan válhat egy amatőr-közösségi projekt tapasztalattá és innovációvá.
