Napjainkban a műanyag mindenütt jelen van — nemcsak a ruháinkban és ételeinkben, hanem még a levegőben is, amelyet belélegzünk. Mindenkit foglalkoztat a kérdés: hogyan jutnak be ezek a mikroszkopikus műanyag részecskék a szervezetünkbe, és milyen egészségügyi hatásokat idézhetnek elő?
Több út is létezik, amelyeken keresztül ezek a mikro- és nanoműanyagok bejuthatnak testünkbe: a táplálkozás, a légzés és a bőrön való felszívódás mind számottevő veszélyforrásnak minősülnek. Az élelmiszereken és italokon keresztüli bejutás különösen aggasztó, hiszen a műanyag csomagolásból, tárolókból, sőt még a háztartási eszközökből is folyamatosan válnak le részecskék, amelyek aztán az ételbe kerülnek. Még a mindennapi levegő is jelentős mennyiségű szálló műanyagot tartalmaz, amelyből különösen a városi környezetben élők lélegeznek be többet.
A szépségápolási termékek és személyes higiéniai cikkek szintén veszélyforrást jelentenek, mivel a bennük található apró műanyagok egyszerűen felszívódhatnak a bőrön keresztül. Ezek a részecskék annyira kicsik, hogy áthatolhatnak a sejtmembránokon, és mélyen beágyazódhatnak a test különféle szöveteibe.
A szervezet immunrendszere felismeri és megpróbálja eltávolítani ezeket az idegen részecskéket, de mivel nem képes lebontani a műanyagot, a gyulladás tartóssá válhat, ami hosszú távon károsítja a szervezetet. Ma még nem tudjuk pontosan, mekkora mennyiségű és milyen típusú műanyag halmozódik fel az emberi testben, és milyen konkrét egészségügyi problémákat okozhat.
Különös aggodalomra ad okot az a tény, hogy számos, a hormonháztartást, termékenységet és anyagcserét zavaró vegyület is bejut a szervezetbe a műanyagokon keresztül, de ezek hosszú távú hatásait még csak most kezdik feltárni a kutatók.
