Az aktuális politikai diskurzusban egyre gyakrabban előfordul, hogy egyes szereplők hamis vagy nem létező tanulmányokra hivatkozva próbálják alátámasztani állításaikat. Példaként egy, az amerikai gyermekek egészségügyi helyzetéről szóló jelentést említenek, amely több száz kutatásra hivatkozik – ám ezek közül sok soha nem is létezett, vagy teljesen mást állapított meg, mint ahogyan azt a jelentés szerzői bemutatták.
Az anyag arra is rámutat, hogy a források manipulálása nem elszigetelt jelenség. Egyes tanulmányokat teljes egészében kitalálnak, míg másokat szándékosan félremagyaráznak, hibás szerzői adatokat, nem működő linkeket, vagy létező kutatások helytelen következtetéseit használva érvelési céllal.
A médiában és a politikában egyre többször felmerül a mesterséges intelligencia szerepe az ilyen típusú tartalmak előállításában – ezzel kapcsolatban az újságírói etika és a hitelesség kérdése is előtérbe kerül. A videó elgondolkodtató kérdéseket vet fel arról, hogyan torzulhat a tudományos diskurzus, ha a nagyközönség már képtelen megkülönböztetni a valódi kutatást a szándékosan félrevezető tartalmaktól.
További témákat érint az egészségügyi szabályozás, a gyógyszerreklámok, az abortuszhoz kapcsolódó statisztikai adatok, és a társadalmi bizalom megingása a tudományos eredményekben. Mindeközben kritikusan vizsgálja, hogy az ilyen manipuláció milyen módon befolyásolja a közpolitikai döntéshozatal minőségét és a lakosság jólétét.
