Sok hobbista számára ismert probléma, hogy 3D nyomtatás után rendszeresen félrerakott, majdnem üres filamenttekercsek gyűlnek fel. Az anyag túl értékes a kidobáshoz, de gyakran kevés nagyobb tárgy elkészítéséhez, így alternatív felhasználási módokat kell keresniük a maradékokhoz.
Egyes modern 3D nyomtatók már kínálnak lehetőségeket a maradék tekercsek automatikus felhasználására, például érzékelőkkel vagy szofisztikált filamentszivárgási rendszerekkel. Ezek automatizálhatják a maradékok váltását, de főként csak bizonyos géptípusok esetén érhetők el.
A felmerülő kérdés: hogyan lehet a legkönnyebben és hatékonyabban összekapcsolni a filamentdarabokat, hogy azok egységesen, új tekercsként használhatók legyenek? Kézi megoldások ugyan léteznek, de ezek nehézkesek és sokszor nem elég megbízhatóak.
Felbukkan viszont egy újdonság, egy új filament splicer eszköz, amely egyszerű használatot és tiszta eredményt ígér. Felmerülhet a kérdés, valóban szükséges-e a sok apró segédeszköz, például a PTFE csövecskék használata, vagy lehetne-e még optimalizálni az automatizálás mértékét. Emellett szóba kerülnek konkurens, hasonló elven működő eszközök és azok tulajdonságai is – érdekes összehasonlítási alapot teremtve.
Ezek a témák azt vetik fel, hogy a filamentmaradékok újrahasznosításának technológiája még most is fejlődik, és remek lehetőség, hogy a hobbiközösség aktívan részt vegyen a hatékonyabb megoldások keresésében.
