A világ egyik legextrémebb és legpontosabb emberi kísérletébe kapunk bepillantást: egy távoli sivatagban hatalmas betontornyok őrzik azt a berendezést, amelynek belsejében modern tudományos csodák történnek. Két darab, egyenként 4 kilométer hosszú cső és ezekben végigfutó fém vezetékek, a végükön a valaha készült legsimább tükrökkel, mind egy közös célt szolgálnak.
Itt működik a LIGO nevű óriási gép, amely lehetővé tette, hogy az emberiség először „hallja meg” az univerzumot, észlelve olyan rezgéseket, amelyeket évszázadokon át lehetetlennek tartottak felfedezni. A háttérben Albert Einstein régi elmélete húzódik meg, amely megjósolta a gravitációs hullámokat – az idő és tér apró, szinte felfoghatatlan változásait, amelyeket ütköző csillagok okoznak. A méréshez a lézer fényének pontos útját, a hihetetlenül sima tükrök visszaverő képességét és extrém vibrációszigetelést ötvöztek, hogy érzékennyé tegyék a detektort az elképzelhetetlenül kicsi jelekre.
A történet azonban nemcsak tudományos áttörésről szól, hanem kitartásról, drámai kudarcról és elképesztő mérnöki kreativitásról. Vajon mit tett a LIGO csapata a váratlan zajok vagy akár a hollók furcsa tréfái ellen? Miként lehet életre kelteni egy eszközt, amelyre egy évtizeden át vártak, mire végre megszólalt? És hogyan terveznek még nagyobb, érzékenyebb detektorokat, hogy még többet halljunk ki az univerzum titkaiból? Ezek a kérdések határozzák meg a videó izgalmas történetvezetését.
