Az F1 elképesztő mértékű növekedését kevesen szemléltetik jobban, mint a Las Vegas-i Nagydíj bemutatása, ahol a Forma-1 menedzsmentje hatalmas összegeket fordított a pálya, paddock és infrastruktúra kiépítésére a világ egyik legforgalmasabb utcáján. A szervezők nemcsak egyetlen versenyre, hanem egy egész városra szabják át Las Vegast, miközben mérföldes kihívásokat oldanak meg a logisztikától az útburkolat minőségéig.
Más helyszíneken, például Szingapúrban vagy Monacóban, szintén óriási társadalmi és gazdasági átalakulás történik évente egyetlen futam miatt, mindeközben a Forma-1 töretlenül profitot termel még a látszólag hatékonytalan működés ellenére is. A sorozat történetét meghatározza a nézői élmény átalakulása is: az egyhangú, előre lefutott bajnokságok sokakat eltántorítottak, mégis évről évre több új helyszín szeretne csatlakozni a versenynaptárhoz.
A sportág sorsát azonban nemcsak a pályán történtek formálták, hanem a szabályrendszer is, amely lehetővé tette a technikai dominanciát néhány csapat számára. Az egyensúly megtalálása a mérnöki képességek és a nézői szórakozás között örök dilemmának tűnik, miközben a Forma-1 stratégiaváltása a digitális világ felé új korszakot hozott el.
A Liberty Media 2016-os felvásárlása után a középpontba kerültek a pilóták személyiségei is: a közösségi média és a kulisszák mögötti tartalmak nyitottsága révén már nemcsak a versenyautók, hanem a karakterek, emberi sorsok is vonzzák a közönséget. Az ilyen szemléletváltás az amerikai piacra is áttörést hozott, különösen a Drive to Survive Netflix-sorozat hatására, amely valóságshow-stílusban emelte be az F1-et az amerikai popkultúrába.
Mindezek mellett a közvetítések modernizálása, a pilóta-csapat kommunikációk megosztása és az alacsonyabb helyezések iránti érdeklődés is hozzájárult az új sikersztorihoz, miközben a sport továbbra is szembesül a kiszámíthatóság veszélyeivel és a nézői figyelem fenntartásának kihívásaival.
