1981 kulcsfontosságú év volt a brit számítástechnika történetében, amikor egyszerre jelent meg a Sinclair ZX81 és az Acorn BBC Micro. Ez a két gép azonban szinte mindenben különbözött egymástól: eltérő koncepcióik, alkotóik rivalizálása és a brit állam szerepvállalása izgalmas kérdéseket vet fel, többek között a tömegpiaci számítógépek céljáról és kialakításáról.
Az Acorn BBC Micro mögött egy váratlan kormányzati projekt, a Computer Literacy Project állt, amelynek célja az volt, hogy a társadalmat felkészítse a digitális korra és a munkaerőpiac várható változásaira. A projektből születő televíziós programok mellé olyan gépet szerettek volna, amely egyszerre bír magas szintű grafikus és bővíthetőségi képességekkel, ráadásul az oktatás minden szintjén használható.
A BBC Micro fejlesztése során seregnyi technológiai és mérnöki kihívás adódott: kérdés volt, hogyan lehet a gépet kellően sokoldalúvá és gyorssá tenni, valamint miként tud megfelelni a különféle portok, video- és hanglehetőségek, valamint bővítőcsatlakozók iránti igényeknek. Az is felmerül, hogy mennyire befolyásolta a gép árát a specifikációk sokasága, illetve hogy az oktatási célokra tervezett számítógépek hogyan tudtak (vagy nem tudtak) a vállalati piacon helytállni.
Külön érdekesség, hogy a BBC Micro nem csupán az iskolákban lett meghatározó, hanem jelentős hatást gyakorolt a brit szoftverfejlesztésre, a játékok világára és az otthoni számítástechnikára is. A géphez kapcsolódó programozási lehetőségek és bővítések – például a ‘Tube’ interfész – alapot biztosítottak későbbi, világformáló technológiák, köztük az ARM processzor megszületéséhez.
Felmerül a kérdés: hogyan vált a BBC Micro nemzedékeket tanító, ikonikus eszközzé; és milyen szerepet játszott abban, hogy Nagy-Britannia meghatározóvá vált a digitális és videojáték-iparban? A történet során megjelennek a piac meghódításának nehézségei, a műszaki innováció, az oktatás, sőt még a televíziós műsorkészítésben való részvétel is, ezzel is színesítve a gép örökségét.
