A BASIC, a programozási nyelv, amelyet gyakran lassúnak és elavultnak tartanak, valójában forradalmi célt szolgált: lehetővé tenni, hogy bárki, még a nem programozók is, könnyen használni tudják a számítógépeket. A történelem során ez a nyelv segített egy egész generációt bevezetni a kódolás világába.
A programozási nyelvek fejlődése a gépi kódtól indult, majd hamar megjelentek a kifinomultabb nyelvek, mint a Fortran, a COBOL vagy a Lisp. Ezek azonban még mindig csak a magasan képzett szakértők számára voltak igazán elérhetők. Egy egyetemi csapat úgy döntött, hogy ezen változtat, és célul tűzte ki, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegye a programozást, így született meg a BASIC.
Az 1960-as években a Dartmouth College olyan programozási nyelvet akart, amelyet nem csak a matematikusok, hanem minden diák – sőt, az általános és középiskolás tanulók is – könnyedén használhatnak. A BASIC egyszerűségének, nyitottságának és időosztásos működésének köszönhetően hamar népszerű lett az oktatásban. A nyelvet később szabadon hozzáférhetővé tették, ami hozzájárult az elterjedéséhez.
A ’70-es évektől kezdődően a mikroszámítógépek terjedésével a BASIC kis mérete és ismerőssége tovább növelte a sikerét. Gyártók és vállalkozók, többek között a Micro-Soft (ma Microsoft), kínálták a BASIC-et a legismertebb otthoni számítógép-modelleken, így szinte minden ’80-as évekbeli gépen ez a nyelv volt az alapértelmezett. Sokan éppen ezeken a gépeken próbálták ki először a programozást, akár saját játékokat vagy alkalmazásokat írva.
Milyen társadalmi hatásai voltak annak, hogy ennyire elérhetővé vált a programozás? Hogyan változtatta meg a számítástechnikai oktatást és a karrierutakat ez a nyelv? Vajon mit tanulhatunk ma a BASIC sikeréből?
