Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy felismerjük a valóságot az online térben? Manapság már nemcsak a mesterségesen generált képeket nehéz elkülöníteni a valóditól, hanem a kommunikációnkban is egyre több mesterséges elem jelenik meg anélkül, hogy észrevennénk.
A digitális platformok, például a közösségi média és a csevegőrobotok, a felhasználók igényeinek megfelelően torzítják a valóságot. Ezek a rendszerek sokszor felerősítik a szélsőséges véleményeket, aminek következtében a felhasználókban hamis kép alakul ki a társadalom gondolkodásáról. Ez a jelenség nemcsak az információáramlásra, hanem a nyelvhasználatunkra is hat, mivel elkezdjük átvenni az algoritmusok vagy mesterséges intelligenciák által terjesztett mintákat.
A különféle trendek terjedése is szorosan kapcsolódik az algoritmusok működéséhez. A platformok, akár egy új zenei stílus (például a hyperpop), akár étkezési trendek (mint a matcha vagy labu) révén, megtalálják és felnagyítják azokat a közös pontokat, amelyek mentén közösségek szerveződnek. Ezeknek a trendeknek a valóságtartalma azonban gyakran kérdéses, hiszen sok esetben már azelőtt meghatározzák a kereteket, mielőtt valós érdeklődésre alapoznának.
Fontos felismerni, hogy ezek a digitális eszközök nem semlegesek, hanem a saját érdekeik mentén befolyásolják, hogy mit látunk, hallunk és mondunk. Az előadó arra is kitér, mennyire veszélyes, ha megfeledkezünk a valóság és annak torzított reprezentációja közötti különbségről. Vajon milyen következményei lehetnek annak, ha észrevétlenül az algoritmusok formálják a gondolkodásunkat és nyelvhasználatunkat?
